Kezdő balkonkertészek, ne csüggedjetek! Tény, hogy ideális esetben a vetőmagok vetési ideje március-április-május, ám ősszel is bőven van választék a hidegtűrő és szépen áttelelő zöldségfélékből. De hogy melyik zöldség vetőmag vagy palánta kerüljön a kosarunkba az őszi balkonláda beültetés előtt, nagyban meghatározza erkélyünk tájolása. Fontos a napfény mennyisége, hogy milyen napszakban és honnan éri a fény az erkélyt, illetve melyek az árnyékosabb, sötétebb pontok. Figyeljünk a korlát által esetleg leárnyékolt részekre is, ahol zöldségeink fény nélkül maradnak! Tulajdonképpen a benapozottság el is dönti, milyen növények kaphatnak nálunk helyet: a naposabb teraszokon bátran nevelhető a paradicsom és a paprika, valamint kifejezetten balkonkertészethez nemesített gyümölcsfélék. A sötétebb erkélyeken pedig a nagylevelű zöldségek és a salátafélék érzik jól magukat, levelüket így nem károsítja a napfény. Ha biztosra szeretnénk menni ebben a kérdésben, kérjük ki bátran a kereskedők véleményét, illetve mindig nézzük meg a vetőmagok csomagolásának hátulját, amely sok fontos információt tartalmaz, többek között a fényigényről is.
Amiről még a csomagolás árulkodik: a növény helyigénye. Az erkélyeken általában korlátozott a hely, elférhetnek kisebb vagy nagyobb balkonládák. Egyes növényeknek azonban nagyobb tőtávolságra van szükségük, vagy bokrosabbra nőnek, mint mások, így a benapozottság mellett a kihasználható terület mérete is fontos tényező. A minél jobb helykihasználásban segítséget nyújthatnak a változatos és ötletes módon elhelyezett balkonládák és cserepek, amelyeket akár fel is lógathatunk. Emellett, a helytakarékosság jegyében a felfelé futó növények közül is beszerezhetünk néhányat, hiszen ezek is remekül tudnak teremni kis helyen. És hogy mibe kerüljenek a magok? Válasszunk kifejezetten zöldségek számára kapható földkeveréket, amely laza szerkezetű, nem rögös, jól szellőzik és a benne található speciális részecskéknek köszönhetően megköti, majd fokozatosan bocsátja ki a tápoldatban található ásványi anyagokat.

Tavasszal lehetőségeink száma szinte végtelen, ám most figyelembe kell vennünk, hogy ősz van, így jól kell választanunk vetőmag téren. Azt hihetnénk, szeptember-októberrel véget ér a balkonkertész-szezon, ám szerencsére nem így van. Most is bőven van mivel megtölteni emeleti veteményesünket. Vethetünk például hónapos retket, ami jól tűri a hideget, így akkor sem esik baja, amikor esetleg hidegebb éjszaka köszönt ránk. Néhány hét, és már ehetjük is a saját termesztésű, ropogós kis retkeket, amiket akár savanyúságként is eltehetünk télire. Ez pikáns és frissítő kiegészítője lehet például bármilyen szendvicsnek. Vessünk bátran levélzöldségeket is, például a rukkola, a saláta vagy a fodros kel még bőven terem az első fagyokig, így késő ősszel is friss, ropogós salátát tehetünk az asztalra. Vethetünk még gyökér petrezselymet is, ennek kifejezetten jó ízt ad a fagy, hiszen cukortartalma ekkor koncentrálódik. Ráadásul amíg érik a gyökere, nyugodtan dézsmálhatjuk a zöldjét, ami remek ízt ad bármilyen friss vagy főtt fogásnak. A petrezselyemből csupán néhány plusz hozzávalóval készíthetünk petrezselyem pesztót is. Fokhagyma, egy kis dió és olaj kerül még bele, a leturmixolt keveréket ez után töltsük tiszta üvegekbe és a befőző automata által garantált kíméletes hőkezeléssel tartósítsuk, így nem veszti el élénkzöld színét és friss ízét! A zöldfűszereknél maradva vethetünk bármilyet, a bazsalikom, a metélőpetrezselyem, a metélőhagyma és társaik is szárba szökkenhetnek még, a hidegek beköszöntekor pedig egyszerűen bevihetjük őket a lakásba.

És ha már most gondolunk a tavaszi szezonra, akkor elvégezhetjük az úgynevezett tél alá vetést, ami azt jelenti, hogy a magokat és dughagymákat ősszel tesszük földbe, hidegtűrő képességük révén azonban csak tavasszal bukkannak elő, és az első meleg napok után válnak szedhetővé és fogyaszthatóvá.  Ilyen zöldség például a fokhagyma, a vörös- és lilahagyma, a sárgarépa, a spenót, a borsó és a sóska is. Ha ennek a módszernek is szentelünk egy-két balkonládát, akkor vigyáznunk kell a megfelelő öntözésre és arra, hogy a láda megfelelő vízelvezetéssel rendelkezzen. Emellett érdemes rendszeresen ellenőrizni az időjárást is, bár az emeleten nem fenyeget talajmenti fagy, az extrém hidegek ellen például egy réteg polietilén fóliával is védekezhetünk, azonban ekkor ügyeljünk arra, hogy a föld nedves legyen és így jótékonyan szigetelő páraréteget hozhatunk létre. A tél alá vetés igényel némi odafigyelést és néhány speciális kiegészítőt, de megint csak azt javasoljuk, hogy bátran kérd ki a szakértők véleményét, és az eredmény önmagáért beszél majd!