Ez a zellerfélék családjába tartozó gyökérzöldség valószínűleg a Mediterráneumból (Földközi-tenger térsége) terjedt el, az eredeti nevét pedig Szilénoszokról, avagy a szilénekről kapta potencianövelő hatása miatt. – De hogy érthetőbb legyen az eredeti névválasztás: a Szilénoszok Szillénosz különböző nimfáktól született gyermekei, akik buja, termékenység démonokként szerepelnek a görög mitológiában s mivel a zeller is segíthet a „bujálkodásban”, így egészen logikussá is válik az elnevezés. E vélt „funkciója” okán a középkorban is használták „erekciósalátaként” (és használják mind a mai napig). A zöldség nevének magyar megfelelőjét amúgy a német Sellerei-ből származtatjuk.

A gyökérzöldségnek a görög és az egyiptomi vidékeken kulturális jelentősége volt amellett, hogy rendszeresen alkalmazták gyógynövényként. A görögök egyrészt az erő és a győzelem szimbólumaként használták: a nemeai játékok bajnokait például zellerkoszorúval illették, másrészt a halál szimbólumaként is jelent. Mind a görögök, mind az egyiptomiak s majd pedig a rómaiak is összekötötték a halál és a zellert. Az elhunytakat például zellerbe burkolt ágyakra helyezték. A köznyelvben pedig akire azt mondták, hogy már csak zellerre van szüksége, az jó eséllyel a halálán volt.

A szláv népek sem voltak mentesek a zeller-varázslattól. Ott a vend hagyományoknak megfelelően szellemeket tartott távol, Spanyolországban pedig a szemmel verés kivédésére használták. De volt olyan olasz természetfilozófus is, aki szerint a középkori mágusok és boszorkák a zellernek köszönhetően tudtak repülni.

Ahogy azt a röviden és a teljesség igénye nélkül összefoglalt múltjából láthatjuk, a zeller egy varázslatos növény. Igaz, nem a szó legszorosabb értelmében. Bár repülni tőle valószínűleg nem fogunk, de kúrálhatjuk magunkat, támogathatjuk a diétánkat és a szervezetünket vele amellett, hogy ízesítünk is. Már csak az a kérdés, hogy melyik zellertípust használjunk mire, merthogy többféle zellerrel lehet dolgunk kulináris kalandozásaink során.

Fajtától függetlenül a zeller az egyik legegészségesebb növény, amit télen fogyaszthatunk. A fajtái gazdag vitamin és ásványi anyag forrás, beépítésük az étrendbe pedig segíthet különböző, specifikus egészségügyi problémák kezelésében, ami persze nem azt jelenti, hogy a zeller helyettesíti a gyógyszeres kezelést. A zöldségben nagy mennyiségben található C-, A-, K-, és B6-vitamin benne (C-vitamint a halványított és metélő zeller levélnyele tartalmaz), a levele pedig olyan illóolajokat tartalmaz, mint a limonén és a szelinén. A bennük található antioxidáns hatóanyagoknak köszönhetően erős gyulladáscsökkentő és baktériumölő hatással is bírnak, így például egy zellerdarab rágcsálása megoldhatja a szúvas fog okozta kellemetlen lehelet problémáját.

A zellerben szintén megtalálhatók az olyan nyomelemek is, mint a magnézium, a kálium, a foszfor, a vas, és a kalcium is. Erősíti az immunrendszert, segít az étvágytalanságon és az álmatlanságon, emellett pedig kiváló vízhajtó hatással is bír. Ennek köszönhetően karban tartja a húgyhólyagot, semlegesíti a húgysavat és a gombás fertőzésekkel is megbirkózik. Jót tesz a bőrnek, kordában tartja a vérnyomást. És ha azt gondoljuk, hogy a pozitív élettani hatásai közül az említettekkel már mindent felsoroltunk, akkor még nyugodtan hozzátehetjük, hogy a zeller enyhítheti a menstruációs panaszokat, harcba száll az enyhe migrénnel és jót tesz az emésztésnek is. Csökkenti például a puffadást.

A magas vitamin és nyomelem tartalom mellett a zeller ideális fogyókúrás étel is, mivel köznyelvi kifejezéssel élve „negatív kalóriás”. Ez azt jelenti, hogy sokkal több energiát igényel a megemésztése, mint amennyit kinyer belőle a szervezetünk. Ennek az az oka, hogy a zeller magas rostartalma okán tovább marad az emésztőrendszerben, valamint – ahogy azt fentebb is utaltunk rá – vízhajtó hatással bír: Kiűzi a felesleges vizet a szervezetből.

A leírtakból már elég jól körvonalazódik, hogy a zeller valóban egy kiváló és egészségügyi szempontból is nagyszerű gyökérzöldség (igaz, a nemivágy-serkentő hatása klinikailag nem igazolt). Már csak az a kérdés, hogy milyen „formátumban” érdemes fogyasztani, hogy maximalizáljuk a hatását.

Mint minden zöldségnél, így természetesen a zeller esetében is az elkészítés előtt ügyelnünk kell arra, hogy jó minőségűt válasszunk. Míg a metélő ás halványított zellerről könnyű megállapítani, hogy megfelelők-e a feldolgozásra, addig a gumósról már nehezebb. Első sorban azt kell megvizsgálnunk, hogy a gumók sérülésmentesek-e és nem szivacsosak: nincsenek puha, benyomható részeik.  Figyelnünk kell még a gumó színére is, mert ha az a megszokottnál láthatóan sötétebb, akkor a zöldség nagy valószínűséggel a romlás stádiumába került.
Ha sikerül megtalálnunk a megfelelően érett és hibátlan zellereket és mindenképpen ki szeretnénk használni a zöldség jótékony hatásait, akkor a nyers felhasználásban kell gondolkodnunk, azaz vagy egy nagyszerű salátát készítünk belőle, vagy esetleg egy smoothie-t. A zeller gyógyhatásai nyersen sokkal hatékonyabban érvényesülnek, főleg, ha párosítjuk azt mondjuk némi savanykásabb almával. Az zeller-alma duó különösen hasznos lehet a fogyás érdekében diétázók számára, ugyanis e páros rendkívül erős zsírégető és tisztító tulajdonságokkal rendelkezik. A kettő kombinációja alkotta magas rosttartalom segít eltávolítani a szervezetből a salak- és méreganyagokat.

Természetesen ez a zöldség akkor sem veszít sokat az értékéből, ha megfőzzük vagy megsütjük. A gumós zeller, ahogy azt már írtuk, tökéletes partnerei a leveseknek, kiváló alapanyaga a húsételeket zöldségágyának, sőt, pürésítve mártásként is megállhatja a helyét. A zellert krumpli helyettesítőként is használhatjuk. Készíthetünk belőle pürét, sőt „ál sült krumplit” is, ami köszönhetően a gyökérzöldség fűszeresebb ízének, sokkal izgalmasabb köretként, mint az egyébként unalomig használt burgonya.